FÉRFI ERŐ
VISSZATÉRÉS A BELSŐ MASZKULIN ERŐBE
Egy folyamat Férfiaknak egy nő által kísérve.
Sacred Body Awakening és tantrikus elemekkel, megtartásban, egy szertartás szentségében.
Kísérlek, hogy újrakapcsolódhass a mély, belső maszkulinoddal és visszatérj az Erődbe. Lágy érintésekkel, a szív- és erő központok összehangolásával oldjuk le a nem kellő rétegeket, a nem önazonos sallangokat, hogy elérj a legbensőbb magodhoz.
Ebben a kezelésben helyet kap a lingam érintése, dolgozunk a szexuális energia életenergia minőségével. A folyamatban teret tartok számodra, hogy csak magadra figyelj, magaddal kapcsolódj és megérezd a belső erődet, ezt növeljük, duzzasztjuk, elengedve közben a rá ragadt negatív minőségeket és elavult hitrendszereket.
Másfél óra fókuszált figyelem és puha, feltétel nélküli szeretettel körbeölelés, hogy újra a tengelyedben és erődben állj.
Figyelem: Ez a folyamat nem szexuális szolgáltatás és az orgazmus nem velejárója a folyamatnak. A kölcsönösség kizárt. A folyamat érzékenysége miatt előzetes telefonos megbeszélés szükséges.
2 óra
35 000 magyar forint
VISSZAJELZÉS
Férfi erő – három alkalmas folyamat
“Mikor Juditot megkerestem, volt egy elképzelésem - azt gondoltam, hogy a lingam masszázs segítségével majd kioldjuk a hasamban lévő blokkokat, és így a szexuális energia végre el tud indulni felfelé is. Azt reméltem, hogy ettől enyhülnek a szorongásaim, és felszabadultabb leszek. Persze, semmi nem úgy alakult, ahogy terveztem.
Az első alkalomra teljesen összetörten érkeztem. Már a beszélgetés közben folytak a könnyeim. Azon teljesen kikészültem, hogy Judit készített számomra egy oltárt ahol kifejezetten a számomra szedett vadvirágok voltak. Nekem? Én ezt nem érdemlem meg - ilyen és ehhez hasonló gondolataim voltak miközben a matracon ülve zokogtam. - Itt még esély sem volt arra, hogy a bennem lévő férfival dolgozzunk. Előbb egy másik réteggel kellett foglalkoznunk: a belső kisfiúval, akit az anyja nem védett meg – sőt, inkább bántotta. Ezt a sebet kezdtük el gyógyítani, Judit öleléseiben.
Gyerekkoromban azt tanultam meg, hogy hogyan kerüljem az érzéseket, amelyek sokszor fájdalmasak voltak, ezen az alkalom ennek az ellenkezőjét sajátítottam el - azt, hogy képes vagyok érezni – még akkor is, ha fáj. Megengedni az érzéseket, nem menekülni előlük.
Ebben az első alkalomban összekeveredett bennem a szexualitás, a szeretet, az öröm, a bűntudat és a szégyen. Bár eredetileg a szexualitásommal szerettem volna dolgozni – hogy hogyan tudnám igazán megélni –, ahhoz előbb ennek a belső gyermeknek kellett megnyugodnia. Anyai ölelésre, biztonságra volt szüksége. Csak ezután lehetett továbbmenni.
Az alkalom végén Judit meztelen testébe kapaszkodtam és próbáltam “visszabújni” az anyaméhbe, hogy újra biztonságban legyek. Majd lassan megnyugodtam ebben a tiszta ölelésben.
A második alkalomra már sokkal kiegyensúlyozottabban érkeztem. Kíváncsi voltam, most merre visz tovább az út. Mivel az első alkalom inkább az érzések elkerüléséről szólt, Judit azt javasolta, hogy legyen a szívnyitás a központi téma ezen az alkalmon.
És valóban – bár a gyerekkori minták, a szeretet és szexualitás összemosódása továbbra is jelen voltak, már nem ezek uralták a teret. Sokkal inkább előtérbe került az, mennyire visszafogja az örömérzetem a hasamban lévő blokk. Mintha minden lent ragadt volna. A szexuális öröm is inkább csak egy testi élvezet maradt, mintsem valódi, mélyebb kapcsolódás. Ez persze részben annak is köszönhető, hogy nincs párkapcsolatom – de éppúgy igaz az is, hogy amíg nem állok készen az érzésekre, addig nem is tudna kialakulni semmi mélyebb.
Az utóbbi időszakban csak felszínes örömöket tudtam megélni – és ez nemcsak a szexualitásra, hanem az egész életemre igaz volt. Judit a lingam masszázzsal sokat segített és finoman ráérezve vezetett át, hogy ne csak a szexuális örömöt kergessem, hanem próbáljam azt megélni teljes szívemből és most, amikor egy-egy pillanatra sikerült megéreznem, milyen az, ha a szívem is részt vesz az élményben, akkor megértettem, hogy ez az, ami valódi tartalmat ad. Ettől lesz egy kapcsolódás igazán mély és őszinte.
Sok minden feljött bennem ezen az alkalmon is – annyira testi volt minden, hogy nehéz is lenne mindent pontosan felidézni. Most jól esik, hogy ezek csak úgy belém épülnek, nem akarom fejben megfejteni. Talán a legfontosabb felismerésem a dac érzéséhez kapcsolódik. Rájöttem, hogy gyerekkoromban ez volt a túlélési stratégiám. Így nem fájt annyira, ha bántottak. A belső hangom mintha azt mondta volna: „Bántsatok csak, szarok rátok, úgysem fáj.” Ez a hozzáállás felnőttként is velem maradt. És most már értem, miért nem tudtak a dolgok igazán mélyre menni bennem: miért jön és megy olyan könnyen a pénz, miért nem vállaltam fel igazán egyik munkámat sem. Ha valamihez daccal állok hozzá, ha csak „leszarom”, akkor nem kell érezni. Akkor nem fáj.
Most éppen ezen dolgozom nap mint nap: hogy nyitott szívvel, beengedve a világot tudjak létezni. Nem egyszerű, de sokkal szabadabb érzés. Érzem, hogy mélyebben lélegzem. Mintha végre igazán fellélegeznék.
A harmadik alkalomra már összeszedetten, rendezett belső állapotban érkeztem – főleg az első alkalomhoz képest. Úgy éreztem, kezdenek összeállni bennem a dolgok. Tisztábban láttam, hogy a dac a fegyverem volt a fájdalom ellen. Most viszont már azon dolgoztam, hogy meg merjem élni azt is, ami fáj. Mert végső soron csak ez számít.
Ez az alkalom meglepett. Valami olyasmi történt, amire nem számítottam: el tudtam engedni az ellenállást. Ez az ellenállás mindig ott volt bennem, mint egy utolsó szalmaszál, amibe kapaszkodhattam, ha túl sok lett volna az érzés, vagy ha megijedtem volna attól, hogy újra bántani fognak. A másik fegyverem a kiszolgáltatottság állapota – amikor hagyom, hogy bármit megtegyenek velem, én pedig kívülről figyelem, mintha nem is velem történne. Ez is egy túlélési stratégia – így semmit nem kell érezni. De most valahogy ez sem jelent meg. Végig ott voltam, jelen. Egyre mélyebben. Nem menekültem. Nem akartam semmit. Csak befogadtam, ami jött. És akkor megjelent a hála érzése.
Ez az érzés nagyon ritkán jön – de most valóban ott volt. Hálás voltam, hogy ilyen különleges életem lehet. Hogy átélhetem ezeket az érintéseket. Hogy örülhetek. Hogy megtapasztalhatom a gyönyört – vagy bármi mást, ami éppen megjelenik. Mert nem volt bennem ragaszkodás. Nem volt erőlködés. Csak jelenlét, befogadás és elfogadás.
Judit az érintésekkel finoman vezetett végig ezen a folyamaton, mindig ráérezve, hogy mire is van épp szükségem, figyelve, engedve, hogy egyre mélyebbre és mélyebbre ereszkedhessek.
Aki évtizedeken át feszült ragaszkodásban, kontrollban és dacban él, az iszonyatosan kimerül. Az alkalom végére teljesen kiengedtem. Hazafelé beültem egy jót enni, aztán hazaérve lefeküdtem és aludtam négy órát egyben. Utána még tizenkettőt. Aztán még négyet… A testem és a lelkem végre megpihenhetett.
Azóta egyetlen dologra koncentrálok: hogy megéljem azt az érzést, amiben éppen vagyok – bármi is legyen az. Nem akarok más érzést, nem akarom elnyomni vagy megváltoztatni, csak amennyire csak tudom, megélni, bátran, jelenlétben.
Hálás vagyok Juditnak ezért az utazásért! Minden pont úgy történt, ahogy kellett – a maga idejében, a maga ritmusában. Köszönöm!”
Tamás
SZERETNÉD KIPRÓBÁLNI A FÉRFI ERŐ KEZELÉST?
Ha szeretnél időpontot foglalni, bármilyen kérdésed van írj bátran és megbeszéljük! :)
